Az érvényesen létrejött és fennálló házasságot a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kizárólag bíróság bonthatja fel. A házasság felbontására kétféleképpen kerülhet sor.
Az egyik a közös megegyezéses bontás, vagy – amennyiben ez nem sikerül – a tényállásos bontás. Tényállásos bontás esetén a bíróság elé kell tárni a házasság megromlásához vezető okokat, míg közös megegyezés esetén erre nincs szükség.
A közös megegyezés
A közös megegyezéses bontás sem oly egyszerű, mint gondolnák, hiszen a Feleknek minden – a Ptk. szerint megkövetelt – kérdésekben meg kell tudni egyezniük. Nagyon fontos tudni azt, hogy válóper esetén a bíróság nem foglalkozik vagyoni kérdésekkel, mivel azt jogszabály kizárja. Bontóperben – közös megegyezés esetében – az alábbi kérdésekben kell a Feleknek megállapodni.
Elsődlegesen mindkét Félnek ki kell nyilvánítania azt, hogy kapcsolatuk végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott, annak helyreállítására esélyt nem látnak. Másodsorban a Feleknek meg kell határozniuk életközösségük kezdetének és végének időpontját, lehetőség szerint minél pontosabban. Ez a kérdés kapcsolódik a házassági vagyonjoghoz, de itt csupán az életközösség kezdete és vége a kérdés, vagyoni megosztásról továbbra sem rendelkezik a bíróság.
Amennyiben kiskorú gyermek(ek) van a családban, akkor a gyermekekre nézve is teljes körű megállapodást kell kötni. Kiskorú gyermek(ek) esetében a Feleknek dönteni kell a gyermek(ek) felett gyakorolt szülői felügyeleti jogok rendezéséről. Ez lehet továbbra is közös vagy valamelyik szülő által gyakorolt, vagyis önálló. Rendelkezniük kell a gyermek(ek) és a külön élő szülő folyamatos és időszakos kapcsolattartási rendjéről, valamint a gyermek(ek) után – elsődlegesen készpénzben – fizetendő tartásdíj mértékéről és annak megfizetésének módjáról.
Fontos kérdés és szintén megegyezés szükséges a Felek között az utoljára közösen lakott lakás használatáról, a lakáshasználati jog esetleges ellenértékéről. Végül, de nem utolsó sorban a Feleknek nyilatkozni kell a volt házastárssal szemben támasztott esetleges házastársi tartás igényéről.
Amennyiben a fent felsorolt valamennyi kérdésben Felek meg tudnak állapodni, egyik kérdésben sincs vita, akkor a házasság megromlásához vezető okok vizsgálata nélkül bontja fel a bíróság a házasságot, miután megállapodásukat a bíróság végzésbe foglalta.
Természetesen mindez nem oly egyszerű, ahogy leírtam, így csak javasolni tudom, hogy aki úgy érzi házassága végérvényesen megromlott és azt nem kívánja helyrehozni, első körben keressen fel egy szakembert, aki részletesebb tájékoztatást nyújt fenti kérdésekben.
Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy minden részkérdést részletesen is kibontsak, így legközelebb az életközösségről és a szülői felügyeleti jogok gyakorlásáról szeretnék egy kis segítséget nyújtani a válóper előtt állóknak.
Dr. Kiss Barnabás
ügyvéd