A házasság felbontása ma Magyarországon jogilag csak bíróság által válóperben történhet. A válás célja a házasság végleges megszüntetése, ha a házastársak életközössége helyrehozhatatlanul és végérvényesen megromlott.
A válóper jogi alapjait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) képezi.
A házasságot a bíróság csak akkor bonthatja fel, ha az: „a házastársak közötti életközösség helyrehozhatatlanul megromlott, és annak helyreállítására nincs kilátás.”
Tehát a válás nem büntető jellegű: a bíróság nem vizsgálja, ki a hibás, csak azt, hogy a házastársi életközösség megszűnt-e (érzelmi, gazdasági és testi értelemben).
A Ptk. kétféle válási módot ismer, a közös megegyezéses bontás és a vitatott válást. A közös megegyezéses bontás esetében a felek minden – a jogszabályban felsorolt – lényeges kérdésben egyezségre jutnak, míg vitatott válás esetében a megegyezés nem jön létre, így a bíróság dönt a válásról és a járulékos kérdésekről.
Közös megegyezéses válás esetében a Felek egyértelműen és kölcsönösen kérik a házasság felbontását, azonban ez még nem elégséges. Amennyiben kiskorú gyermekük is van a Feleknek akkor az úgynevezett járulékos kérdésekben is meg kell tudni egyezni.
Ezek az alábbiak:
- A kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogok gyakorlása, a külön élő szülő és a kiskorú közötti kapcsolattartás, a gyermektartás, az utoljára közösen lakott lakás további használata és a házastársi tartás.
- A bíróság ilyen esetben nem vizsgálja az életközösség megromlásának okait, hanem a megállapodások jogszerűségét ellenőrzi, és viszonylag rövid időn belül lezárul a peres eljárás.
A válóper keresetlevéllel indul, amelyet bármelyik házastárs benyújthat a lakóhely (utoljára közösen lakott lakás címe) szerint illetékes járásbírósághoz. A keresetlevélben fel kell tüntetni:
- a házastársak adatait,
- a házasságkötés helyét és idejét,
- az életközösség kezdetét és végét,
- a házasság megromlásának tényét,
- és ha van közös gyermek, akkor a gyermekhez kapcsolódó javaslatokat.
A bontóper illetéke: 30.000 Ft, amit elektronikusan vagy illetékbélyegben kell megfizetni.
Ha a felek közös megegyezéssel szeretnének válni, és a szükséges megállapodásokat csatolják, a házasság akár az első tárgyaláson felbontható.
Ha nincs közös megegyezés, a bíróság meghallgatja a feleket külön-külön, tanúkat hallgathat meg, iratokat (pl. levelezés, pénzügyi adatok) vizsgálhat, akár pszichológus -, kivételes esetekben pszichiáter szakértő vagy gyermekvédelmi szakértőt is kirendelhet. A cél annak megállapítása, hogy az életközösség ténylegesen és végleg megszűnt-e.
Fontos gyakorlati tanácsok
- A bíróság nem bontja fel a házasságot, ha a felek között az életközösség nem szűnt meg.
- A keresetben nem kell megnevezni „hibást” – a bontóper nem büntető jellegű.
- Ha a felek megegyeznek, érdemes ügyvédi közös megállapodást készíteni előre.
- A gyermek érdeke mindig elsődleges szempont.
- A válóper célja nem a múlt hibáinak feltárása, hanem annak jogi megállapítása,
hogy a házasság helyrehozhatatlanul és véglegesen megromlott. - A bíróság a válást kimondja, ha az életközösség megszűnt, és a felek a gyermek, és az utoljára közösen lakott lakás, valamint a házastársi tartás kérdésében rendezett megállapodást nyújtanak be, vagy a bíróság ezekben dönt.
- A válás jogerős ítélettel zárul, amely a házasságot és a vagyonközösséget is végleg megszünteti.
dr. Kiss Barnabás
családjogi szakjogász