Házassági vagyonjogi szerződést lehet kötni már a házasság megkötésével egyidejűleg (előtte akár), a házasság fennállása alatt, valamint válás esetén is lehet rendelkezni a közös vagyon megosztásáról, azonban a szerződés csak közjegyző előtt vagy ügyvéd által ellenjegyezve lesz érvényes.
Válás
Mi a teendő válás esetén?
Házassági bontóper esetén a bíróság előtt minden esetben keresetet kell indítani. Maga a válás lehetséges közös megegyezéssel és létezik az úgynevezett tényállásos bontóper.
Mindkettő típusú bontóper végén a házasság értelemszerűen megszűnik, a jogerős ítélet egyéb rendelkezéseket is tartalmaz, illetve egyéb következményi is vannak:
• a felek ismét köthetnek bárkivel házasságot,
• megállapítják az életközösség kezdetét és végét,
• a férje nevét viselő feleség szabadon dönthet arról, hogy a jövőben milyen nevet kíván viselni: megtartja-e asszonynevét, vagy visszatér leánykori nevéhez
• megszűnik a házastársi közös vagyon
• megnyílik a tartásdíjra vonatkozó igény, valamint
• ezt követően a volt házasfelek már nem örökölnek törvény erejénél fogva sem tulajdonjogot, sem özvegyi jogot egymás után
Válás közös megegyezéssel
Amennyiben a felek nem kívánják a bíróság előtt feltárni, hogy életközösségük milyen okokra visszavezethetően romlott meg, és szeretnék az eljárást mielőbb lezárni, úgy egyezséget kell kötniük az alábbi kérdésekben:
• életközösségük kezdete és vége
• szülői felügyeleti jogok gyakorlása és kapcsolattartás,
• gyermektartásdíj,
• a felek lakáshasználatának rendezése,
• házastársi tartás.
Ha a megállapodás megszületett, azt a felek írásban szerződésbe foglalták, és megfelel a jogszabályoknak is, akkor a bíróság az egyezséget jóváhagyja, és ítéletet hoz a házasság felbontásáról.
Válóper
Ha a felek nem tudnak megegyezni abban, hogy a közös vagyont hogyan osszák meg, hogyan rendezzék a lakáshasználat kérdését, gyermekük feletti szülői felügyeleti jogok gyakorlása és a különélő szülő kapcsolattartása hogyan alakuljon, illetve a tartásdíj kérdésében, akkor a bíróság nem fogja a házasságot egy tárgyalást követően felbontani. Elegendő, ha a fent felsorolt kérdésekből akár csak egyben is vita van a felek között, az már kizárja a válást közös megegyezéssel.
Ekkor kerül sor a házasság megromlása okainak boncolgatására, hosszadalmas bizonyítás lefolytatására mind az okokat illetően, mind arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a felek közös vagy különvagyonába. A bíróság fogja azt is eldönteni, hogy a házasfelek közös gyermeke melyiküknél kerüljön elhelyezésre. A gyermek valószínűleg erős érzelmi traumának lesz kitéve a bírósági meghallgatás miatt, amit mindenképpen jobb elkerülni.
Irodánk ezért válóperek esetében mindig törekszik a házasfelek között közvetíteni, és mindenképpen valamilyen kompromisszumot kialakítani.
Gyermek(ek) feletti szülői felügyeleti jogok gyakorlásának rendezése, kapcsolattartás
A közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogok gyakorlása is a kötelezően rendezésre kerülő kérdések közé tartozik. Elsősorban itt is a szülőknek kell dönteni, egyezségük hiányában határoz a bíróság.
Ha a döntés a bíróság kezébe kerül, a főbb szempontok az alábbiak:
• a gyermek testi, erkölcsi, értelmi fejlődése melyik szülőnél biztosított jobban,
• van-e testvér, milyen közöttük a kapcsolat
• gyermeknek hol van a megszokott környezete
A szülők nevelési képességét igazságügyi pszichológus szakértő állapítja meg komplex családvizsgálat keretében. Amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő alkalmas, a gyermek más személy a szülői felügyeleti jogokat nem gyakorolhatja.
A szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása
A döntés vagy egyezség nem feltétlenül végleges, ám mindenképpen hosszabb időre szól. Mód van annak megváltoztatására, ha a körülmények lényegesen és tartósan megváltoztak és e változás valakinek a jogi érdekét sérti.
Kapcsolattartás
A különélő szülőnek joga is és kötelessége is gyermekével kapcsolatot tartani. Ennek zavartalannak kell lennie, igény szerint négyszemközt kell történnie külső behatásoktól mentesen, a másik szülő nem korlátozhatja, nem zárhatja el gyermekét indokolatlanul.
Annak a szülőnek a magatartása, aki elzárja, a másik szülő ellen hangolja gyermekét, akár még a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatásához is vezethet végső soron.
Tartásdíj
Tartásdíj témakörében beszélhetünk házastársi tartásról, amely azt jelenti, hogy a volt házasfelek bizonyos feltételek fennállása esetén a házasság felbontását követően is kötelesek anyagilag gondoskodni egymásról.
Másrészről gyermektartásról, ugyanis a szülő kötelessége gyermeke eltartásáról gondoskodni akkor is, ha a gyermek a másik szülőnél került elhelyezésre. Ebben az esetben a tartásdíj elsősorban pénzben jár.
Mint minden járulékos kérdésben a válás során, jelen esetben is igaz, hogy a bíróság csak akkor dönthet erről a kérdésről, ha a felek/szülők nem tudtak megegyezésre jutni. A megegyezésnek mindenkor a gyermek érdekeit kell szolgálnia, a tartásdíj összegét a gyermek indokolt szükségleteire kell fordítani.
A tartásdíj mértékének megállapításakor figyelembe kell venni mindkét házastárs jövedelmi, vagyoni viszonyait, más, a háztartásban eltartott gyermekeket, és a gyermek esetleges saját jövedelmét is. A tartásdíj mértéke általában a kötelezett átlagjövedelmének 15-25%-a közötti összeg.
A tartásdíj módosítása
Ha utóbb a körülményekben lényeges és tartós változás áll be (pl. a gyermek lisztérzékennyé válik, laktózérzékeny lesz), akkor lehetséges kérni a tartásdíj mértékének módosítását.
Házastársi tartás esetén a jog megszűnik akkor, ha a tartásra jogosult újból házasságot köt, élettársi kapcsolatot létesít, vagy ha érdemtelenné válik. Az érdemtelenséget a bíróság akkor állapítja meg, ha valamelyik fél magatartása a házasság erkölcsi alapját, az általános társadalmi erkölcsi felfogást súlyosan megsértette.
Dr. Kiss Barnabás
ügyvéd